Menu
Menu
Hogyan zajlik az éves kockázatelemzés?
A kockázatok felismerése, elemzése és kezelése egyre hangsúlyosabbá válik minden intézmény életében. Miért? Erre a kérdésre a választ a Bkr 2. § m) bekezdése alapján feltárt fogalom nagyon jól megadja. E szerint „a kockázat a szervezeti célok elérését veszélyeztető tényező”.
Egyetlen vezető sem akarná, hogy bármilyen válsághelyzet veszélybe sodorja az intézményét.
Egy korábbi cikkemben, amelynek címe: „Hogyan lehet azonosítani a kockázatokat? [ide majd linkeld be a cikket], már tisztáztam néhány kérdést a kockázatokkal kapcsolatban.
Ezek a következők:
Ebben a cikkben pedig azt fogom bemutatni, hogyan értékeljük a kockázatokat, és hogyan zajlik egy éves kockázatelemzési folyamat.
Először tisztázzuk az általános adatokat, mint a felmérés időpontja, helyszíne, székhelye, a felmérésben résztvevő szereplők, illetve vezetők. Az éves felülvizsgálat során az adott intézmény tevékenységeit és folyamatot nézem át. Megállapítom, hogy a kockázatkezelési rendszer hatékonyan működik vagy sem.
Fontos, hogy a vezetők a felmérés során tájékoztassanak az év folyamán újonnan jelentkező kockázatokról.
Átnézem továbbá azt is, hogy a felmérésben résztvevő folyamatgazdák a jóváhagyott kockázatkezelési szabályzatban foglaltaknak megfelelően azonosították és értékelték-e a kockázatokat.
Ezt követően a vezetők által megküldött kockázatokat kockázati érték szerint csökkenő sorrendbe rendezem. Ez az úgynevezett kockázati térkép.
A jelölések a következőképp néznek ki:
Az első lépés a kockázatok meghatározása, amelynek során azt is megnézzük, mit veszélyeztet az adott kockázat. Célokat, gazdasági vagy jogszabályi környezetet, folyamatokat stb. Ezt követően azonosítjuk őket úgy, hogy számba vesszük a lehetséges veszélyeket is.
Az elemzés során csoportosítjuk a kockázatokat, megítéljük a várható hatásokat, és azok bekövetkezésének valószínűségét. Ezt követi az értékelés szakasza, ahol a kockázati szintekről esik szó, illetve meghatározzuk a védettséget és a kockázat kezeléséhez szükséges erőforrásokat.
El is érkeztünk a válaszlépésekig. Itt eldöntjük, hogyan kezeljük a kockázatot. Végül pedig jöhet a monitoring, vagyis megnézzük, hogy jól csináltuk-e a kockázatkezelést. Megfigyeljük, milyen hatások keletkeztek, nyomon követjük az intézkedések hatékonyságát, és erről tájékoztatjuk a vezetést is.
A kockázatelemzés eredményeit és kiértékelését a Kockázatelemzés összesítése, éves felülvizsgálat, kockázatok kezelése dokumentáció tartalmazza. Ebben az elemzésben feltüntetem többek között, hogy egyes folyamatok esetében hány kockázatot sikerült azonosítani.
Az összesítés a kategóriák szerint (alacsony és közepes kockázati kategória) történik.
Íme egy példa:
A dokumentáció tartalmaz továbbá egy sávdiagrammot is, amely az egyes folyamatok kockázati érintettségét szemlélteti vizuálisan.
A sávokban szereplő számok a folyamatban azonosított kockázatok számát jelzik kategóriánként:
Ebből a diagrammból pontosan látható, hogy egy ellenőrzés során az adott intézménynél mely folyamatokban azonosítottuk a legtöbb kockázatot. Az egyik a közterület felügyelet, ahol szám szerint 13 kockázat van jelen, amelyből 7 alacsony, 6 pedig közepes.
Ezt követi a Főügyelet (12), a Követeléskezelés (11), az Ügyfélszolgálat (11) és a Parkolás (10). Ezen 5 folyamat esetében közel azonos a kockázatok száma.
A dokumentáció következő fontos táblázata a folyamatok átlagos kockázati érték szerinti kategorizálását hivatott összefoglalni.
Íme:
Természetesen ehhez is tartozik egy sávdiagramm, amely szintén átláthatóbbá és érthetőbbé teszi az adatokat.
A dokumentáció alábbi táblázata azt mutatja be, hogy az egyes kockázati típusokból hány került azonosításra, és ezek milyen súlyosságúak (kockázati kategória).
A legjellemzőbb kockázati típus az informatikai kockázat.
A kockázatok elemzése után megállapítjuk, milyen lépéseket tehetünk a kockázatok kezelése érdekében, illetve ehhez milyen erőforrásaink vannak ehhez. Ezután pedig nyomon követjük az eredményeket, így megállapíthatjuk, mennyire volt hatékony a kockázatkezelési eljárás.
Láthatja, hogy egy kockázatelemzés összetett folyamat, ugyanakkor az intézmény érdekeit szolgálja. Ezért fontos évente elvégezni. Ezzel akár több válsághelyzettől is megkímélheti magát és intézményét.
