Ahhoz, hogy a felfüggesztésről beszélni tudjunk, érdemes tisztázni, mi is a költségvetési támogatás. Az Államháztartási Szabályozás szerint:

„A támogatások speciális fajtája, fogalmát az Áht. 1. § 14. pontja határozza meg, amely szerint főszabályként a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből, ellenérték nélkül, pénzben nyújtott juttatásokat tekintjük költségvetési támogatásoknak.”

Az Állami Számvevőszék célja többek között az államháztartáson kívülre nyújtott költségvetési támogatások ellenőrzése. Erre azért van szükség, hogy a különböző szervezetek, pártok és alapítványok átlátható módon és szabályszerűen használják fel a közpénzt.

Lássuk, mikor függesztheti fel az ÁSZ a támogatást, mik lehetnek vagyonmegóvó intézkedések, illetve, hogyan és mennyi időn belül lehet felszámolni a szabálytalanságokat.

A költségvetési támogatás felfüggesztésének kezdeményezése

A pénzforrások államháztartáson kívülre juttatása kockázati tényező. Ezért, ha az adott szervezet nemcsak államháztartási támogatást, de ingyenes vagyonjuttatást is kap, akkor az egész szervezet minden tevékenységét érintve kell elvégezni az ellenőrzést.

Amennyiben az ÁSZ-ellenőrzés során az derül ki, hogy:

• a szervezet rendeltetésellenesen vagy pazarlóan használja fel a támogatást,
• ha az ellenőrök feltárják, hogy a szerv súlyosan megsérti a pénzeszközök felhasználására vonatkozó szabályokat,
• esetleg, ha a szervezet nem tesz eleget a közreműködési kötelezettségének,

akkor az ÁSZ kezdeményezheti a támogatás folyósításának felfüggesztését a kár megelőzése vagy enyhítése érdekében. Ez egyfajta vagyonmegóvó intézkedés.

Az ÁSZ elsősorban a nem állami humánszolgáltatókat, az alapítványokat, az önkormányzatokat, a közalapítványokat, a központi költségvetési fejezetet irányító szerv és a fejezetbe sorolt költségvetési szervek működését, a pártokat és a pártalapítványokat ellenőrzi rendszeresen. Emellett az államháztartásból származó források felhasználása miatt a központi költségvetésből gazdálkodó szervezeteket is, valamint a nemzeti vagyon kezelése érdekében az állami tulajdonban lévő önkormányzatokat, intézményeket stb.

Mi lehet vagyonmegóvó intézkedés?

A vagyonmegóvó intézkedés számos formában testet ölthet: felfüggeszthetik az államháztartás valamelyik alrendszeréből nyújtott támogatást, illetve a személyi jövedelemadó 1%-ából érkező részesedést, szankció lehet továbbá az előirányzat vagy az államháztartási vagyonelemek zárolása.

Ez utóbbit leginkább bűncselekmény gyanúja esetén szokták alkalmazni. Ezekben az esetekben az ÁSZ elnöke az illetékes hatóságokhoz fordul, akik kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket. Erről 15 napon belül értesíteniük kell az ÁSZ-t.

Fontos! Ha a szerv teljesíti a közreműködési kötelezettségét, akkor felfüggeszthetik a vagyonmegóvó intézkedést. Ez azt jelenti: ha megszünteti a szabálytalanságot, újraindíthatják a támogatás folyósítását. Ilyenkor az ÁSZ értesíti az intézkedést érintő hatóságot.

A szabálytalanságok felszámolása

Ha az ÁSZ a vizsgálat során valamilyen szabálytalanságot tapasztal, levélben szólítja fel az intézményeket azok megszüntetésére. Ha az első számú vezető 15 napon belül nem tájékoztatja a hivatalt a szabálytalanságok feloldásáról, akkor a vagyonmegóvó intézkedések továbbra is fennállnak.

2018. áprilisában az ÁSZ például azt jelentette be, hogy szabálytalanság miatt három önkormányzattól is megvonja a támogatást. Mivel ezek közül az egyik érintett, a kiscsécsi önkormányzat, a megadott határidőn belül eleget tett a közreműködési kötelezettségének, a szankciók fennállására már nem volt szükség.

Látható, hogy amennyiben az első számú vezető eleget tesz az ÁSZ felszólításának, újra érvénybe lép a támogatás.