Mi az integritás?

Miért van szükség rá a belső kontrollrendszer részeként?

Mi az Állami Számvevőszék szerepe ebben a tekintetben?

Az integritást nehéz fogalmi keretek közé zárni, hiszen pontosan olyan összetett, mint a korrupció. Ahhoz, hogy meg tudjuk határozni, célszerű előbb a morálról és az etikáról váltani néhány szót.

A morál meghatározza a jó és a rossz fogalmát, az etika azt, mely cselekedetek tartoznak bele, az integritás pedig a jó magatartásformák szerinti cselekvést jelenti. Ugyanakkor maga a fogalom a különböző társadalomtudományokban eltérő lehet. Ezért célszerű a szervezeten belül is minden területen definiálni azokat az értékeket, amelyek az adott terület integritását meghatározzák.

Ennek megfelelően az ÁSZ a következő fogalmat használja a szervezeti integritás meghatározására:

„Az „integritás” – egyik gyakran használt jelentése szerint – az elvek, értékek, cselekvések, módszerek, intézkedések konzisztenciáját jelenti, vagyis olyan magatartásmódot, amely a meghatározott értékeknek megfelel.”

Az integritás a szervezetben

Az integritás és a korrupció meghatározható egy mágnes két ellentétes pólusaként is. A korrupció egy nem kívánatos cselekvés, míg az integritás egy jó magatartásforma. Egyfajta ellenállóképeségként is meghatározhatjuk, amely segít megelőzni a rendellenes működést, a helytelen magatartást és az abból eredő károkat.

Vagyis az integritás segít lecsökkenteni a helytelen dolgozói magatartásból származó kockázatokat. Noha csalás és korrupció ritkán fordul elő, pontatlanságok és hiányosságok viszont annál gyakrabban léphetnek fel.

Az integritáskontroll kialakítása

Ahhoz, hogy az adott intézmény növelni tudja az integritásszintjét, ki kell építenie az integritásirányítási rendszerét. Ezen belül meg kell határozni a szervezet értékrendszerét, amelynek kommunikálása is fontos, továbbá létre is kell hozni, illetve működtetni is kell a mindennapi feladatellátás során ezt az értékrendszert. Ebben nyújtanak segítséget a különböző eszközök, mint a szabályzatok, magatartási kódexek, etikai elvek stb. Ezek az integritáskontrollok.

Ebbe a kategóriába tartoznak azok az előírások is, amelyek tartalmazzák a szervezet értékeit és elveit, elősegítik azok megfelelő működését.

Az integritáskontrollok csoportosítása

Az integritáskontrollnak két csoportja van. Az első csoportba tartoznak azok az eszközök, amelyek fő célja a szabályosság, a másodikba pedig azok, amelyek elsősorban az értékek és elvek megnyilvánulását segítik elő.

Az első csoport kiépítésére jogszabályok köteleznek, míg a második csoporthoz nem tartoznak követelések. Bár léteznek olyan intézménytípusok, amelyek esetén kötelező az etikai irányelvek meghatározása.

Mi a különbség az integritás- és a belső kontrollok között?

Mindkettő célja: elérni, hogy a szervezet szabályosan működjön. Ugyanakkor a belső kontrollrendszer egy sokkal tágabb fogalom, amelyben ott az integritáskontroll, mint egyfajta alrendszer, amelynek feladata a dolgozók helyes magatartásának előmozdítása.

De vajon mit értünk helyes magatartás alatt?

Nem egyszerűen az erkölcsösségről van szó, hanem a viselkedésről is. A dolgozónak úgy kellene viselkednie a munkahelyen, ami megfelel a szervezet által kinyilvánított pozitív értékeknek.

Az Állami Számvevőszék, vagyis az ÁSZ szerepe pedig mindebben: elemezni, ellenőrizni és vizsgálni az integritási problémákat.

Milyen minőségben van jelen az integritás az ön szervezetében? Kialakították már a megfelelő integritáskontrollokat?